Góg és Magóg fia vagyok én
vér, bor, szerelembe sarjadt vak remény
elveszve tér, idő végtelen vén egén
keserű magyar regék közt
fájdalomba, szűz vágyba tiport elbukott regény
Meddig viszem fájdalom Krisztus keresztjét
Sion hegyén vánszorogva tovább
meddig tartom magamon Isten büntető kezét
mikor hagyom fel bor, vérgőzös eszmék
keserű, csatakos lila ködét…..
Góg és Magóg fia vagyok
velejéig pogány életben lüktető
dalban rianó
magyar rögben éltet kereső
véges-végtelen ős eredet erő
Kara Kám a régi-új Kaján