Ez pedig az egyén és a közösség….
Amikor imádkozunk, magunkon kezdjük, aztán haladunk a fókusszal kifelé, a nagyobb, és fontosabb dolgok felé, a család, barátok, ismerősök, népünk, nemzetünk, és a világ sorsa felé.
A mai hétköznapi valóság azt súlykolja beléd, te vagy a fontos…
Nyugodtan hagyd el a családodat, nemzetedet, ha neked máshol jobb, jobban kereshetsz, könnyebben megélheted egyéni vágyaidat, akkor lépj tovább, ne foglalkozz azzal, akik mögötted maradtak.
Hazánk már rég üres lenne, ha az Ősök megfutamodtak volna a nehézségek elől…, hány háború, éhínség, járvány, nélkülözés során tartottak ki, hogy neked most is legyen hazád, közösséged, és hogy magyarul szóljon körötted a táj…
Nézzetek fel az égre. Tengri nem egy szakállas ember a felhők felett, aki jegyzeteli a hibáitokat. Tengri a végtelenség, a tiszta Kék Ég, a mindenség rendje és törvénye. És ha figyelmesen nézitek ezt a rendet, egy dolgot azonnal megértetek: a természetben nem létezik öncélú egyén.
A mai világ azt sulykolja belétek: – te vagy a lényeg. Hogy az „önmegvalósítás”, a saját karriered, a saját vagyonod és a saját kényelmed a legfontosabb. Azt mondják, építsd fel magad, legyél egyedi, légy független mindentől és mindenkitől. De nézzetek körül: soha ennyi magányos, szorongó és gyökértelen ember nem élt még a földön, mint most. Miért? Mert elhitték a hazugságot, hogy egyetlen levél képes élni a fa nélkül.
Tengri törvénye szerint az egyén nem azért létezik, hogy önmagában tündököljön. Gondoljatok az erdőre. A legvénebb tölgyfa sem magának gyűjti a napfényt. A gyökereivel tartja a talajt a fiatal cserjéknek, gombafonalakon keresztül üzen a többi fának, ha jön a hernyóvész, és árnyékot ad a vadaknak. Ha a tölgyfa kitalálná, hogy ő mostantól „független” akar lenni, és minden vizet elszívna a környezetétől, kiszárítaná a saját életterét, és az első nagyobb vihar kidöntené, mert nem lennének ott a többiek, hogy felfogják a szelet.
Vagy az egyik legfontosabb kérdés, főleg itt ahol élek, a homokhátságon, figyelsz a vízre?
Figyelsz rá, hogy jusson másnak is, és segítesz, ha valaki bajban van?
A mai ember azt hiszi, a szabadság az, ha senki nem mondja meg neki, mit csináljon. De a valódi szabadságot a közösség, az összetartozás adja számodra. Az a tudat, hogy helyed van a körben. A közösség — a család, a nemzet, a tágabb emberi és természeti kör — nem egy börtön, ami korlátozza az egyént, hanem a megtartó háló.
Amikor az egyén érdeke előbbre való, mint a közösségé, felborul az egyensúly. Ezt látjuk ma mindenhol: a folyókat megmérgezik a gyors haszonért, a falvak kiürülnek, az emberek pedig bezárkóznak a saját kis szingli magányukba.
A tanítás, amit ma meg kell értenetek, így szól:
Nem az a dolgod, hogy megváltsd a világot, és nem is az, hogy mindent magadnak szerezd meg. A dolgod az, hogy megtaláld a saját hangodat a közös énekben.
Mindíg is úgy hittem, hogy az élet egy nagy közös dal, vagy egy nagy dobkör
Ahol a te hangod ugyanolyan fontos mint a többieké….
Lehet néha kicsit hamis vagy, de lassan és biztosan te is megtalálod, hol a helyed a kórusban, hogy gyönyörű szimfonia legyen az, amit közösen éneklünk….
És ez így van az életben is.
Ha erős vagy, védd a gyengébbet. Ha jó kézműves vagy, alkoss a közösségnek. Ha tisztán látsz, mutass utat. De soha ne hidd, hogy te fontosabb vagy, mint a tűz, ami körül mindannyian ülünk. Mert ha a tűz kialszik, az egyének önzése miatt, mindannyian megfagyunk a sötétben, hiába voltunk lobogó tűz.
Vigyétek magatokkal ezt a mai rohanásba. Amikor döntést hoztok — legyen az egy üzlet, egy családi vita vagy csak az, hogyan beszéltek a szomszéddal —, mindig kérdezzétek meg magatoktól: ez most csak az én egómat hízlalja, vagy a kört erősíti? Mert Tengri előtt az az élet értékes, ami áramlik, nem öncélú, és másokat is táplál.
Tedd magad értékessé. Mások számára is…
Gyere el akár közénk, vagy keresd meg azt a közösséget, ahol azt érzed, igen, most hazataláltam….mert ezek a közösségek segítenek megtartani az embert, a családot, a népet, a világot.
Tartsd meg a közös ünnepeket, tiszteld az Ősöket, és az utodokat.
Várunk mi is téged, ha máshol nem találnál haza, és megérint az Ősök szava…akár egy dobkörön, egy izzasztókunyhón, vagy amire most készülünk, az évenkénti legnagyobb hagyományörző ünnepünkön: – a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlésen
És persze fejleszd magad, és teremts magadnak is, de ne feledd soha, hogy egy nagyobb egésznek a része vagy…
Itt az idő, hogy ne csak a kezed nyújtsd, de tegyél is valamit…