Kérdeztek néha, hogy miért Tengriként hivatkozok Istenre..
Néhány gondolat…
A magyar isten szavunk mai elménkben erősen kapcsolódik a keresztény istenképhez, miközben Isten szavunk ennél sokkal régebbi, magába foglalja a „TEN” szógyököt, ami testvérnépeinknél, a keleti íjfeszítő népeknél mindenhol a végtelen kékséghez, az éghez, az isteni minőséghez tartozik (a tenger szó pl. , nálunk a vizet, mongoloknál az eget jelöli).
– A tengrizmus (vagy tengri hit) az ősi belső-ázsiai lovasnomád népek – köztük a hunok, türkök, mongolok és a korai magyarok – komplex, természetközpontú világképe. Nem próféta vagy dogmatikus szent könyv által lediktált vallásról van szó, hanem egy olyan hitrendszerről, amely a tapasztaláson és a mindenség megfigyelésén alapul.
A tengrizmus legfontosabb szellemi pillérei és tanításai nagyjából a következők köré épülnek:
– Harmónia a természettel és a mindenséggel
Az emberi élet legfőbb feladata és erkölcsi kötelessége a környezettel való egyensúly fenntartása. A tengri hívő a létezését Tengrinek (a Végtelen Kék Égnek, Öregistennek), és Földanyának (Boldogasszonynak, aki mindíg áldott állapotban van, ő a termékeny, tápláló föld) köszöni. A fák, füvek, források, hegyek és állatok mind szentséggel, szellemmel bírnak, így pusztításuk vagy tiszteletlenségük megbontja a világrendet.
– A Világ Egysége („Minden mindennel összefügg”)
A tanítás szerint a kézzelfogható és a láthatatlan világ egyetlen isteni egység része. Bármi, ami a világ egyik pontján történik, hatással van minden másra. Nincs éles elválasztás ember, természet és szellemvilág között – az ellentétpárok nem ellenségei, hanem kiegészítői egymásnak (hasonlóan a keleti jin-jang elvhez), melyek együtt tartják fenn a kozmikus egyensúlyt.
Nem véletlen, ha a magyar nyelvben hiányzik valamid, akkor nem egykezűnek, hanem félkezűnek (félkegyelmünek, féleszünek, félszemünek stb) hívnak, sőt félelem szavunk is ide tartozik, ha nem vagy egységben önmagaddal, a világgal. Ha pedig rendben vagy, akkor egységben, egészségben élsz.
– A tiszta tudat és a belső ösvény
Tengri nem egy emberarcú, trónon ülő isten, hanem a mindent átható Végtelen Lélek, a tiszta tudatosság. A tanítás szerint a düh, a harag, a kapzsiság, az önzés és a hiúság megszünteti a teljes jelenlétet – ami az ember legnagyobb belső erőforrása. A belső ösvény lényege:
„Tégy jót, senkinek ne árts, tisztítsd meg elmédet, így ismerd meg önmagad, s benned a világot.”
– Személyes felelősség és a szabad akarat
A tengrizmusban nincs vak végzet vagy eleve elrendelés abban az értelemben, hogy az ember tehetetlen porszem lenne. Bár a múltbeli tetteink (az ősök tapasztalatai) hatással vannak ránk, a sors által kínált utak közül mi magunk választhatunk. Nincs külső megváltó: az ember csak saját maga változtathat a sorsán azáltal, hogy felismeri a világ törvényeit, és tudatosan illeszkedik azokba.
– Az ősök tisztelete és a szellemi folytonosság
Az ősök nem tűnnek el nyomtalanul; szellemiségük, erejük és útmutatásuk a családon, a közösségen és a hagyományokon keresztül él tovább. Az ősök tisztelete a múlt, a gyökerek és a vérvonal iránti tiszteletet jelenti, ami tartást és erkölcsi iránytűt ad a jelenben élőknek.
– A hagyományok megélésében kiemelt szerepe van a közvetlen, személyes tapasztalásnak. Ahogy az ősi bölcselet tartja: isten és ember közé nincs szükség közvetítő intézményekre vagy dogmákra, csupán nyitott szívre, alázatra és a természet rendjének tiszteletére.
Nagyjából ez a lényeg, várunk a tapasztalás útján, és ha kérdésed van Tengriről, vagy az életről, gyere el közénk, és légy kereső 
Várunk rád, készen állsz a találkozásra?